Nagyon szerettem hintázni kiskoromban, és ez gyermeklelkű felnőttként sem változott. Óvó néniként gyakran hintázom a gyerekekkel. Szeretem látni azt az örömöt az arcukon, amikor sokszori együtt-próbálkozás után végre sikerül kihajtaniuk magukat, segítség nélkül és rájönnek, hogy ezentúl a határ a csillagos ég, mert bármit elérhetnek, ha elég kitartóak hozzá. Óvodánknak most nagy szüksége van új hintákra, csúszdákra és én nagykövetként azért futok, hogy megmutathassam: kitartással és összefogással ez is sikerülhet. Segítesz nekem ebben? :)

Minden utazás egy apró lépéssel kezdődik. Tervezünk, bepakolunk, majd elindulunk. Egyik lábunkat tesszük a másik után; néha sietünk, cammogunk vagy meg-megállunk, de egyszer csak megérkezünk. Felérünk a hegytetőre, élvezzük a kilátást és rájövünk, hogy nem a cél volt a legfontosabb, hanem a kalandok, amelyeket utunk során átéltünk. A gyermekkor talán életünk legszebb utazása és mi hiszünk abban, hogy a világ akkor jó igazán, ha jó benne gyereknek lenni. Az idei Fuss Neki! keretében új hintára és csúszdára gyűjtünk, na meg arra, hogy csillagvárasaink táskájába szuvenírként bekerüljön egy darabka boldog gyermekkor. Segítesz nekünk? :)